Százezer euró Avram Iancu zászlójáért

Egy bukaresti árverésen 105 ezer euróért  kelt el egy Avram Iancunak, az erdélyi románok 1848-49-es szabadságharcosának tulajdonított zászló - közölte csütörtökön az Agerpres hírügynökség.

A zászló Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) tavaly elhunyt  alapítója tulajdonában volt. Az Artmark aukciós ház 160 tárgyat bocsátott árverésre a volt pártvezér hagyatékából, amelyeket összesen 130 ezer euróért értékesített. A forradalmi zászló mellett a legnagyobb érdeklődést egy 1993-ból származó "forródrótos" telefonkönyv váltotta ki, amely az elnöki hivatal és a minisztériumok akkori számait tartalmazta.

A volt kommunista diktátor, Nicolae Ceausescu egyik "udvari költőjeként" ismert Vadim Tudor 1990-ben a Romania Mare (Nagy-Románia) hetilap főszerkesztőjeként nacionalista kirohanásokkal és az újjáalakult történelmi pártok ostorozásával tett szert országos hírnévre, majd népszerűségét kamatoztatva megalapította a populista, rendcsináló és nacionalista jelszavakat hangoztató Nagy-Románia Pártot.

Avram Iancu zászlajának kikiáltási ára ötezer euró volt. A licitálásba az erdélyi Horea (Arada) község egy móc népviseletbe öltözött küldöttsége is beszállt, de az érchegységi önkormányzat nem tudott 15 ezer eurónál többet ajánlani a román nemzeti hősként tisztelt szabadságharcos zászlajáért. A jelképet végül egy interneten licitáló üzletember, az idei bukaresti főpolgármester-választáson induló Adrian Thiess vásárolta meg, mint mondta, nem magának, hanem azért, hogy - egy állagmegőrző kezelést követően - közszemlére bocsássa.

A Mediafax hírügynökség felidézte: Vadim Tudor még életében értékesíteni akarta a zászlót, de ezt a pártelnökséget vitató Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármester peres úton megakadályozta, arra hivatkozva, hogy a zászlót egy magánszemély adományozta a Nagy-Románia Pártnak és az nem Vadim Tudor magántulajdona. A mostani árverést az tette lehetővé, hogy Funar a pártalapító halála után visszavonta keresetét.

Daniel Barbu akkori kulturális miniszter a 2013-as jogvita idején nem zárta ki, hogy valamelyik állami intézmény vásárolja meg a zászlót, ha bebizonyosodik, hogy a 19. századi tárgyi emlék valóban Avram Iancué volt, a szaktárca azonban ennek tisztázására állítólag nem tett további lépéseket.

Avram Iancu a román történelmi tudatba az 1848-49-es forradalom és a román nemzeti törekvések hőseként ivódott be. A fiatal jogász bécsi biztatásra az Erdélyi Szigethegységben élő móc (hegyi román) parasztokból szervezett hadsereget, amellyel a magyar nemesség és a magyar érdekeltségek ellen indított harcot.